Bresser | Dicotyledon | Expand Your Horizon

Dikotylen

Die Dikotylen, auch bekannt als Dicotyledonen, waren eine Gruppierung, die früher für die blühenden Pflanzen verwendet wurde, deren Samen typischerweise zwei embryonale Blätter oder Keimblätter aufweist. In dieser Gruppe gibt es etwa 199.350 Arten. Blühende Pflanzen, die keine zweikeimblättrigen Pflanzen waren, wurden Monokotyledonen genannt, die typischerweise ein Embryonalblatt haben.

Dikotyledonen sind keine monophyletische Gruppe, und deshalb sind die Namen "Dikotyledonen" und "Dikotyle" paraphyletische Begriffe. Die überwiegende Mehrheit der "Dikotyle" bildet jedoch eine monophyletische Gruppe, die Eudikot oder Tricolpate genannt wird. Diese unterscheiden sich von allen anderen Blütenpflanzen durch die Struktur ihrer Pollen. Andere Dikotyledonen und Monokotyledonen haben monosulfatierte Pollen oder daraus abgeleitete Formen, während Eudikoten Tricolpatpollen oder abgeleitete Formen haben, wobei die Pollen drei oder mehr Poren aufweisen, die in Furchen gesetzt sind, die als Colpi bezeichnet werden.

Traditionell werden die Dikotylen als Dikotylen (oder Dikotylen) bezeichnet, in jedem Rang. Wenn sie als Klasse behandelt werden, wie im Cronquist-System, können sie als Magnoliopsida nach der Gattung Magnolia bezeichnet werden. In einigen Schemata werden die Eudikoten als eine separate Klasse, die Rosopsida (Typ Gattung Rosa), oder als mehrere separate Klassen behandelt. Die restlichen Dikotyle (Paläodikotyle) können in einer einzigen paraphyletischen Klasse, Magnoliopsida genannt, gehalten oder weiter unterteilt werden.

Einige dieser Informationen wurden eventuell aus der Online-Quelle Wikipedia: Die freie Enzyklopädie entnommen.

Erfahre mehr: Wiki

Dicotyledon

The dicotyledons, also known as dicots, was a grouping formerly used for the flowering plants whose seed typically has two embryonic leaves or cotyledons. There are around 199,350 species within this group. Flowering plants that were not dicotyledons were called monocotyledons, typically having one embryonic leaf.

Dicotyledons are not a monophyletic group, and therefore the names "dicotyledons" and "dicots" are paraphyletic terms. However, the vast majority of "dicots" do form a monophyletic group called the eudicots or tricolpates. These may be distinguished from all other flowering plants by the structure of their pollen. Other dicotyledons and monocotyledons have monosulcate pollen, or forms derived from it, whereas eudicots have tricolpate pollen, or derived forms, the pollen having three or more pores set in furrows called colpi.

Traditionally the dicots have been called the Dicotyledones (or Dicotyledoneae), at any rank. If treated as a class, as in the Cronquist system, they may be called the Magnoliopsida after the type genus Magnolia. In some schemes, the eudicots are treated as a separate class, the Rosopsida (type genus Rosa), or as several separate classes. The remaining dicots (palaeodicots) may be kept in a single paraphyletic class, called Magnoliopsida, or further divided.

Some information in this copy may have been obtained from the online resource: Wikipedia: The Free Encyclopedia.

Learn more: Wiki

Dicotyledon

A dicotyledons-t, más néven kétszik? növényeket, korábban olyan virágos növények csoportjához használták, amelyek magja jellemz?en két sziklevéllel vagy cotyledon-nal rendelkezik. Ehhez a csoporthoz körülbelül 199 350 faj tartozik. Az olyan virágos növények, amelyek nem kétszik?ek, azokat egyszik?eknek hívják, és jellemz?en egy sziklevelük van.

A kétszik?ek nem monofiletikus csoportok, ezért a „dicotyledons” és „kétszik? növény” nevek parafiletikus kifejezések. Azonban a „kétszik? növények” túlnyomó többsége monofiletikus csoportot alkot, úgynevezett valódi kétszik?ek vagy virágporosok csoportját. Ezeket az összes többi virágos növényt?l meg lehet különböztetni a pollen szerkezete révén. Más kétszik?eknek és egyszik?eknek egybarázdás vagy ebb?l képz?dött formájú virágporszeme van, míg a valódi kétszik?eknek hárombarázdás vagy ebb?l képz?dött formájú virágporszeme van, a barázdában három vagy több pórussal rendelkez? virágporszemek az úgynevezett colpi.

Hagyományosan a kétszik? növényeket Dicotyledones-nek (vagy Dicotyledoneae) nevezték, minden osztályban. Ha osztályként kezelik ?ket, mint a Cronquist-rendszer-ben Magnoliopsida-nak lehet nevezni a magnólia típusgénusz után. Egyes rendszerekben a valódi kétszik?eket külön osztályként, a Rosopsida-ként (Rosa típusgénusz) vagy több külön osztályként kell kezelni. A fennmaradó kétszik? növények (palaeodicots) egyetlen parafiletikus osztályban lehetnek, ez az úgynevezett Magnoliopsida, vagy tovább lehet osztályozni ?ket.

A jelen másolatban szerepl? bizonyos információk az online forrásból származhatnak: Wikipedia: The Free Encyclopedia.

Tudj meg többet: Wiki

Dviskil?iai

Dviskil?iai, kurie vadinami ir dikotais, yra viena iš dviej? grupi?, ? kurias anks?iau buvo skirstomi visi žydintys augalai, kuri? s?klos paprastai yra su dviem s?klaskilt?m. Šioje grup?je yra apie 199 350 r?ši? ?vairi? augal?. Šiai grupei nepriklausantys augalai buvo pavadinti vienaskil?iais, ir jie paprastai yra tik su viena s?klaskilte.

Dviskil?iai n?ra monofiletin? grup?, tod?l pavadinimai „dviskil?iai“ ar „dikotai“ yra parafiletiniai terminai. Vis d?lto, didžioji dauguma „dikot?“ sudaro monofiletin? grup?, vadinama eudikotais arba trikolpatais. Juos nuo vis? kit? žydin?i? augal? galima atskirti pagal žiedadulki? strukt?r?. Kit? dviskil?i? ir vienaskil?i? žiedadulk?s yra su vienu grioveliu arba jo formomis, o eudikot? žiedadulk?s yra su trimis grioveliais, t. y. žiedadulk?s yra grioveliuose trijose ar daugiau aku?i?.

Tradiciškai bet kurios klas?s dikotai buvo pavadinti dviskil?iais. Jeigu laikomi atskira klase, kaip Kronkvisto klasifikavimo sistemoje, jie gali b?ti vadinami magnolijainiais, pagal magnolij? genties pavadinim?. Kai kuriose klasifikavimo sistemose eudikotai laikomi atskira klase (Rosopsida iš roži? genties) arba dalinami ? kelias atskiras klases. Lik? dikotai (paleodikotai) gali b?ti atskiroje parafilet? klas?je, vadinamoje magnolijainiais, arba dar smulkiau skirstomi.

Kai kuri informacija šioje medžiagoje gali b?ti gauta iš interneto šaltini?: Vikipedija – laisvoji interneto enciklopedija.

Daugiau informacijos: Wiki

Divd?g?lapji

Divd?g?lapji, kas paz?stami ar? k? dikoti, ir augu grupa, ko agr?k izmantoja ziedošo augu klasific?šanai, kuru s?kl?m parasti ir divas d?g?lapas. Divd?g?lapju grup? ir apm?ram 199,350 sugu. Ziedošus augus, kas nebija divd?g?lapji, sauca par viend?g?lapjiem, un tiem parasti ir viena d?g?lapa.

Divd?g?lapji nav monofil?tiska grupa, t?p?c nosaukumi „divd?g?lapji” un „dikoti” ir parafiletiski termini. Tom?r vair?kums „dikotu” veido monofiletu grupu, ko sauc par eidikotiem vai trikol?tiem. No visiem citiem ziedošajiem augiem tos var atš?irt p?c ziedputekš?u strukt?ras. Citiem divd?g?lapju un viend?g?lapju ziediem ir monosulc?ti ziedputekš?i vai no tiem atvasin?tas formas, turpretim eidikotiem ir trikol?tu ziedputekš?i vai to atvasin?jumu formas, putekš?u poras atrodas tr?s vai vair?k rind?s, ko sauc par kolpiem.

Parasti dikotus jebkur? klas? sauc par divd?g?lapjiem (jeb Dicotyledoneae). Ja tos iedala p?c klases, k? tas ir Kronkvista sist?m?, tad tos var saukt par Magnoliopsida, kas pieder pie Magnoliju ?ints. Daž?s sist?m?s eidikotus iedala k? atseviš?u klasi Rosopsida (Rožu ?ints) vai ar? k? vair?kas atseviš?as klases. P?r?jos dikotus (paleodikotus) var iedal?t vien? parafiletu klas?, ko sauc par Magnoliopsida, vai s?k?k.

Da?a no š? satura var b?t ieg?ta no tiešsaistes resursa: Vikip?dija: Br?v? enciklop?dija.

Uzzin?t vair?k: Wiki

Dicotiledonate

Dicotiledonatele, cunoscute ?i sub denumirea de dicot, este o grupare care a inclus anterior plantele înfloritoare ale c?ror semin?e con?in în mod tipic dou? frunze embrionare sau cotiledoane. Aceast? grupare include aproximativ 199,350 de specii. Plantele înfloritoare care nu erau dicotiledonate au fost denumite monocotiledonate, având în general o singur? frunz? embrionar?.

Dicotiledonatele nu reprezint? un grup monofiletic, ?i de aceea denumirile „dicotiledonate“ ?i „dicot“ sunt termeni parafiletici. Îns?, majoritatea dicotiledonatelor formeaz? o grupare monofiletic? denumit? eudicotiledonate sau tricolpa?i. Acestea se disting de toate celelalte plante înfloritoare prin structura polenului lor. Alte dicotiledonate ?i monocotiledonate au polen monosulat sau forme derivate din acesta, în timp ce eudicotiledonatele au polen de tip tricolpat sau forme derivate, polenul având trei sau mai mul?i pori a?eza?i în brazde denumite colpi.

În mod tradi?ional, dicoturile au fost numite Dicotiledoane (sau Dicotyledoneae) la orice nivel. Dac? sunt tratate ca o clas?, conform sistemului Cronquist, acestea pot fi denumite Magnoliopsida dup? genul de tip Magnolia. În unele scheme, eudicotiledonatele sunt tratate ca ?i clas? separat?, Rosopsida (tipul de gen Rosa), sau ca mai multe clase separate. Dicoturile r?mase (palaeodicoturi) trebuie p?strate într-o singur? clas? parafiletic?, denumit? Magnoliopsida, sau împ?r?ite în continuare.

Anumite informa?ii din aceast? copie au fost ob?inute dintr-o surs? online: Wikipedia: Enciclopedia liber?.

Afla?i mai multe: Wiki

Dvojklí?nolistové

Dvojklí?nolistové nie sú monofyletickou skupinou, a preto názvy „dvojklí?nolistové“ a „dvojmaternicové“ sú parafyletické pojmy. Prevažná vä?šina „dvojklí?nolistových rastlín“ však tvorí monofyletickú skupinu nazývanú eudikoty alebo trikolpáty. Tieto sa dajú odlíši? od všetkých ostatných kvitnúcich rastlín štruktúrou pe?u. Iné dvojklí?nolistové a jednoklí?nolistové majú monosulátový pe? alebo z neho odvodené formy, zatia? ?o eudikoty majú trikolpátny pe? alebo odvodené formy, pri?om pe? má tri alebo viac pórov zasunutých do brázd nazývaných štrbiny.

Tradi?ne sa dvojmaternicové rastliny nazývali dvojklí?nolistové (alebo Dicotyledoneae) v akejko?vek línii. Ak sa s nimi zaobchádza ako s triedou, ako v Cronquistovom systéme, možno ich nazva? Magnoliopsida po rode typu Magnolia. V niektorých schémach sa s eudikotmi zaobchádza ako so samostatnou triedou, rod Rosopsida (rod Rosa) alebo ako s nieko?kými samostatnými triedami. Zostávajúce dvojmaternicové rastliny (paleodikoty) sa môžu ponecha? v jednej parafyletickej triede zvanej Magnoliopsida alebo sa môžu ?alej deli?.

Niektoré informácie v tejto kópii mohli by? získané z online zdroja: Wikipedia: Otvorená encyklopédia.

?alšie informácie: Wiki

Dikotiledone biljke

Dikotiledone biljke, poznate i kao dikotile, bile su grupa koja se ranije upotrebljavala za cvetnice ?ije seme obi?no ima dva embrionalna lista ili kotiledone. U ovoj grupi ima oko 199.350 vrsta. Cvetnice koje nisu bile dikotiledone biljke nazvane su monokotiledonim biljkama i obi?no imaju jedan embrionalni list.

Dikotiledone biljke nisu monofiletska grupa, pa su nazivi „dikotiledone biljke“ i „dikotile“ parafiletski pojmovi. Me?utim, velika vec?ina "dikotila" formira monofiletsku grupu koja se zove eudikoti ili trikolpati. One se mogu razlikovati od svih ostalih cvetnica po strukturi polena. Ostale dikotiledone i monokotiledone biljke imaju monosulkatni polen ili oblike nastale iz njega, dok eudikoti imaju trikolpatni polen ili izvedene oblike, polen sa tri ili više pora u brazdama koje se zovu kolpe.

Dikotile se tradicionalno zovu dikotiledone biljke (ili Dicotyledoneae), bilo koje vrste. Ako se tretiraju kao klasa, kao u Kronkvistovom sistemu, mogu se nazvati i Magnoliopsida po tipu roda Magnolia. U nekim šemama eudikoti se tretiraju kao zasebna klasa, Rosopsida (tip roda Rosa) ili kao nekoliko zasebnih klasa. Preostale dikotile (paleodikoti) mogu se zadržati u jednoj parafiletskoj klasi, koja se zove Magnoliopsida, ili da se dalje dele.

Neke informacije u ovoj kopiji su dobijene iz mrežnog izvora: Wikipedia: Free Encyclopedia.

Saznajte više: Wiki

Dicotiledóneas

As dicotiledóneas eram um grupo usado antigamente para plantas floríferas cuja semente habitualmente tem duas folhas embriónicas ou endosperma. Existem cerca de 199.000 espécies dentro deste grupo. As plantas floríferas que não eram dicotiledóneas eram chamadas de monocotiledóneas, tendo habitualmente uma folha embriónica.

As dicotiledóneas não são um grupo monofilético. Assim, o nome “dicotiledóneas” é um termo parafilético. No entanto, a vasta maioria das dicotiledóneas formam um grupo monofilético chamado de eudicotyledoneae ou tricolpadas. Estas podem ser distinguidas das outras plantas floríferas através da estrutura do seu pólen. Outras dicotiledóneas e monocotiledóneas têm pólen monossulcado ou formas derivadas deste, enquanto as eudicotyledoneae têm pólen tricolpado ou formas derivadas, tendo o pólen três ou mais poros em sulcos chamados colpi.

Habitualmente, qualquer classificação é chamada de dicotiledóneas (ou magnoliopsidas). Se tratada como uma classe, como no sistema de Cronquist, podem ser chamadas de magnoliopsidas, do género da magnólia. Nalguns esquemas, as eudicotyledoneae são tratadas como uma classe em separado, as Rosopsida (do género da Rosa), ou como várias classes em separado. As dicotiledóneas restantes (paleodicotiledóneas) podem ser mantidas numa única classe parafilética chamada Magnoliopsida ou ainda mais divididas.

Alguma informação nesta cópia pode ter sido obtida através do recurso online: Wikipedia: A Enciclopédia Livre

Saiba mais: Wiki

Dvouklí?nolisté

Dvouklí?nolisté, také známé jako dvoud?ložné rostliny, bylo seskupení d?íve používané pro kvetoucí rostliny, jejichž semeno má obvykle dva klí?ní listy nebo kotyledony. V této skupin? je asi 199 350 druh?. Kvetoucí rostliny, které nebyly dvoud?ložné rostliny, se nazývaly jednod?ložné rostliny, obvykle s jedním klí?ním listem.

Dvouklí?nolisté nejsou monofyletická skupina, a proto názvy „dvouklí?nolisté“ a „dvoud?ložné“ jsou parafyletické termíny. Naprostá v?tšina „dvoud?ložných“ však tvo?í monofyletickou skupinu zvanou eudikotní nebo trikolpátní. Ty se mohou odlišit od všech ostatních kvetoucích rostlin strukturou jejich pylu. Jiné dvouklí?nolisté a jednoklí?nolisté mají monosulátový pyl nebo z n?j odvozené formy, zatímco eudikotní mají trikolpátní pyl nebo odvozené formy, p?i?emž pyl má t?i nebo více pór? zasazených do rýh zvaných št?rbiny.

Tradi?n? se dvoud?ložné rosliny nazývaly dvouklí?nolisté (nebo Dicotyledoneae) v jakékoli linii. Pokud se s nimi zachází jako s t?ídou, jako v Cronquistov? systému, lze je nazvat Magnoliopsida po rodu typu Magnolia. V n?kterých schématech jsou eudikotní považovány za samostatnou t?ídu, Rosopsida (rod Rosa) nebo jako n?kolik samostatných t?íd. Zbývající dvoud?ložné rostliny (paleodikoty) mohou být drženy v jedné parafyletické t?íd? zvané Magnoliopsida nebo dále rozd?leny.

N?které informace v této kopii mohly být získány z online zdroje: Wikipedia: Otev?ená encyklopedie.

Další informace: Wiki

Dicotyledon

Les dicotylédones, également appelées dicots, étaient un groupement autrefois utilisé pour les plantes à fleurs dont la graine possède généralement deux feuilles embryonnaires ou cotylédons. Il y a environ 199 350 espèces dans ce groupe. Les plantes à fleurs qui n'étaient pas des dicotylédones étaient appelées monocotylédones, ayant généralement une feuille embryonnaire.

Les dicotylédones ne sont pas un groupe monophylétique, c'est pourquoi les noms "dicotylédones" et "dicots" sont des termes paraphylétiques. Cependant, la grande majorité des "dicots" forment un groupe monophylétique appelé les eudicots ou tricolpates. Celles-ci se distinguent de toutes les autres plantes à fleurs par la structure de leur pollen. D'autres dicotylédones et monocotylédones ont un pollen monosulaté, ou des formes dérivées de celui-ci, tandis que les eudicots ont un pollen tricolpate, ou des formes dérivées, le pollen ayant trois pores ou plus placés dans des sillons appelés colpi.

Traditionnellement, les dicots ont été appelés les Dicotyledones (ou Dicotyledoneae), quel que soit leur rang. S'ils sont traités comme une classe, comme dans le système de Cronquist, ils peuvent être appelés les Magnoliopsida d'après le genre type Magnolia. Dans certains régimes, les eudicots sont traités comme une classe distincte, le Rosopsida (type genre Rosa), ou comme plusieurs classes distinctes. Les dicots restants (paléodicots) peuvent être conservés dans une seule classe paraphylétique, appelée Magnoliopsida, ou encore divisés.

Certaines informations contenues dans cette copie peuvent avoir été obtenues à partir de la ressource en ligne : Wikipédia : L'encyclopédie libre.

En savoir plus : Wiki

Dicotiledónea

Las dicotiledóneas son un grupo de plantas que se utilizaba antiguamente para clasificar las plantas con flor, cuya semilla tiene típicamente dos hojas embrionarias o cotiledones.

Hay alrededor de 199.350 especies dentro de este grupo.

Las plantas con flores que no eran dicotiledóneas se llamaban monocotiledóneas, con una hoja embrionaria.

Las dicotiledóneas no son un grupo monofilético, por lo que el nombre "dicotiledónea" es un término parafilético.

Sin embargo, la gran mayoría de estas forman un grupo monofilético llamado eudicotas o tricolpadas.

Pueden distinguirse de todas las demás plantas con flor por la estructura de su polen.

Otras dicotiledóneas y monocotiledóneas tienen polen monosulfatado, o formas derivadas de él, mientras que las eudicotas tienen polen tricolpado, o formas derivadas, y el polen tiene tres o más poros dispuestos en surcos llamados colpi.

Tradicionalmente, las dicotiledóneas se han designado así a cualquier rango.

Si se tratan como una clase, como en el sistema de Cronquist, se pueden designar Magnoliopsida por el género tipo Magnolia.

En algunos esquemas, las eudicotas son tratadas como una clase separada, la Rosopsida (género tipo Rosa), o como varias clases separadas.

Las dicotiledóneas restantes (paleodicotiledóneas) pueden mantenerse como una sola clase parafilética, llamada Magnoliopsida, o dividirse más.

https://es.wikipedia.org/wiki/Dicotyledoneae

???????????? ????????

?????????????? ????????, ??? ???????? ???? ??????, ?? ????? ???????? ????? ?? ?????????? ???? ??????? ????????, ????? ?????? ?????????? ???? ??? ??????????? ????? ??? ??????????. ??? ????? 199 350 ?????? ???? ? ???? ?????. ????????? ????????, ????? ?? ?? ????????????, ?????????? ???? ???? ??????????? ?????.

?????????????? ?? ?? ????????????? ?????, ? ?????? ??????? “????????????” ? “??????” ?? ????????????? ???????. ??????? ????, ?????? ???? ?? “????????” ????????? ????????????? ?????, ????? ?? ?????? ???????? ??? ??????????. ?? ????? ?? ?? ??????????? ?? ?????? ????? ??????? ???????? ?? ??????????? ?? ?????? ?????. ????? ???????????? ? ?????????????? ???? ???????????? ?????, ??? ?????, ????? ?? ????????? ?? ????, ?????? ?????????? ???? ??????????? ?????, ??? ????????? ?????, ???? ??????? ??? ??? ??? ?????? ????, ??????????? ? ????????, ???????? ?????.

???????????, ???????? ?? ??????? ? ???????????? (Dicotyledoneae), ?? ???????? ????. ??? ?? ???????? ???? ????, ????? ? ????????? ?? Cronquist, ?? ????? ?? ?? ??????? Magnoliopsida, ???????? ?? ???? Magnolia. ? ????? ?????, ?????????? ?? ???????? ???? ??????? ????, Rosopsida (???? ????), ??? ???? ??????? ??????? ?????. ?????????? ?????? (???????????) ????? ?? ????? ????????? ? ???? ????????????? ????, ??????? Magnoliopsida ??? ???????????? ?? ???? ????????.

???? ?? ???????????? ? ???? ????? ???? ?? ?????? ? ? ?????? ???????: ?????????: ??????????? ????????????.

??????? ?????? ??: https://en.wikipedia.org/wiki/Dicotyledon

Dvokali?nica

Enobrazdastopelodne dvokali?nice, znane tudi kot dvokali?nice, so bile skupina, ki se je neko? uporabljala za cveto?e rastline, katerih seme ima obi?ajno dva kli?na lista ali kotiledona. V tej skupini je približno 199.350 vrst. Cveto?e rastline, ki niso bile dvokali?nice, so se imenovale enokali?nice, ker imajo obi?ajno en kli?ni list.

Dvokali?nice niso monofiletska skupina, zato izraza enobrazdastopelodne dvokali?nice in dvokali?nice parafiletska izraza. Vendar ve?ina dvokali?nic tvori monofiletsko skupino, imenovano evdikotiledoni ali trikolpati. Ti se lahko razlikujejo od vseh drugih cveto?ih rastlin po sestavi peloda. Druge dvokali?nice in enokali?nice imajo monosulkatni pelod ali oblike, ki izhajajo iz njega, medtem ko imajo evdikotiledoni trikolpatni pelod ali iz njega izhajajo?e oblike, pri ?emer ima pelod tri ali ve? por v brazdah, imenovanih kolpi.

Obi?ajno se dvokali?nice na posamezni ravni imenujejo Dicotyledoneae. ?e jih obravnavamo kot razred po Cronquistovem sistemu, jih lahko imenujemo Magnoliopsida po tipskem rodu Magnolia. V nekaterih shemah se evdikotiledoni obravnavajo kot lo?en razred, Rosopsida (tipski rod Rosa), ali kot ve? lo?enih razredov. Preostale dvokali?nice (paleodikotiledoni) so lahko v enem samem parafiletskem razredu, imenovanem Magnoliopsida, ali pa so dodatno razdeljeni.

Nekaj informacij je bilo morda prevzetih iz spletnega vira »Wikipedija, prosta enciklopedija«.

Ve? o tem: https://sl.wikipedia.org/wiki/Dvokali?nice